Vannak könyvek, amikről mindenki hallott már, de nagyon kevesen olvasták őket. Tapasztalataim szerint Székely Mária és Barna Ildikó 2002-ben kiadott könyve, a Túlélőkészlet az SPSS-hez ilyen. De van-e alapja annak, hogy a hallgatók ilyen ritkán forgatják? Érdemes-e belenézni, vagy akár szakdoga leadás előtt 2 héttel, hatalmas pánikban hozzá fordulni segítségért?

Ami első ránézésre eszembe jutott erről a könyvről, az az volt, hogy borzasztóan ijesztő a terjedelme. Az én pdf-es változatom 453 oldal, és tényleg nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy az ember belefogjon, azonban csak elsőre tűnik átláthatatlannak az egész: Az egyébként majdnem 6 oldalas tartalomjegyzék nagyon részletes, és hatalmas segítség, ha csak egyetlen próba lefuttatásával kapcsolatban szeretnénk információhoz jutni. Itt nem csak a nagyobb fejezeteket tudjuk áttekinteni, az alfejezetek címe is egyesével fel van sorolva, így nem kell a fél könyvet átlapoznunk, hogy megtaláljunk egy-egy konkrétabb témát. Az átlátható szerkezet mellett a barátságos hangnem is az emészthetőséget segíti, azonban ez sajnos nem jelenti azt, hogy a szöveg olvasmányos lenne: rengeteg szakszót használ, egyes esetekben feleslegesen.

Na de mennyire hasznos maga a tartalom? Azt szerintem mindenképpen érdemes kiemelni, hogy egy átlagos hallgató nem fog minden fejezetet átolvasni. Ez nem is baj, mert a könyv egyik erőssége épp az, hogy több szak hallgatóinak képes segítséget nyújtani. Mivel elsősorban szociológusok számára készült, sok esetben előfordulhat, hogy az adott téma pszichológia vagy más szakosok számára teljesen érthetetlen és irreleváns. Ez azért jó hír, mert a könyv számodra valóban hasznos és fontos fejezeteinek terjedelme már sokkal kevésbé ijesztő, így bátrabban foghatsz neki a tanulásnak.

Ahogy az a bevezetőben is olvasható, ezt a könyvet nem arra szánták, hogy a statisztikával küzdő, esetleg érdeklődő hallgatók szabadidejükben olvasgassák. Ez a könyv segédanyag, tehát adott helyzetekben, a gép mellett ülve érdemes előkeresni. Ez a gyakorlatias hozzáállás az első komolyabb átlapozáskor feltűnik: Minden témakör első oldalai az adott próba, elemzési módszer SPSS-ben történő lefuttatását mutatják be. Ezt követik az arra vonatkozó példák, leírások, hogy milyen esetekre való az adott próba, milyen adatokon, milyen kérdések megválaszolására érdemes használni. A gyakorlatiasság nagy előny lenne, azonban mivel a könyvben szereplő leírások a ’97-es SPSS9-re vonatkoznak, így azt, hogy a próbákat hogyan kell lefuttatni, nem feltétlenül innen fogod megtudni. Ha érted az elméletet, és biztosan tudod, hogy megfelelő próbát alkalmazol, de nem tudod, hogyan kell lefuttatni, a youtube-ot tudom ajánlani. Rengeteg szemléltető videó van, amik az SPSS újabb verzióin is bemutatják ezt.

Bár az érthetőséget sok ábra, táblázat igyekszik segíteni, az egyes magyarázatok néha döcögősek. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy többszöri átolvasással, jegyzeteléssel akkor is lehetséges a könyv segítségével megérteni egy témakört, ha nulláról kezdünk, főként, ha több segédanyagot is használunk. Annak pedig, aki csak felfrissítené a meglévő tudását, ezek a magyarázatok önmagukban is elegendőek lehetnek.